Ha Ausztriában vállalkozol, vagy osztrák ügyfeleknek szánod a honlapodat, előbb-utóbb eljön a kérdés: mit kell kitennem az oldalra, hogy minden rendben legyen? A rövid válasz három dolog: Impressum, adatvédelmi tájékoztató (németül Datenschutzerklärung) és sütikezelés. Ebben a cikkben sorra veszem mindhármat, megmutatom, mit jelentenek, mire figyelj, és miben különböznek a magyar szabályoktól.
Egy fontos megjegyzés az elején: webdesigner vagyok, nem jogász. A cikk a hivatalos források (Osztrák Gazdasági Kamara, osztrák adatvédelmi hatóság, magyar Nemzeti Jogszabálytár) alapján foglalja össze a lényeget, de nem helyettesít jogi tanácsadást. Amit konkrétan a te vállalkozásodra kell alkalmazni, azt egyeztesd jogásszal vagy a kamarával. A források listáját a cikk végén találod.
1. Az Impressum: ki áll a honlap mögött?
Az Impressum nem egyetlen jogszabályból következik, hanem többből együtt. A köznyelv azért hívja egyszerűen Impressumnak, mert a gyakorlatban egy oldalra gyűjtik az összes kötelező adatot. Az Osztrák Gazdasági Kamara (WKO) tájékoztatása szerint a fő forrásai a következők:
- E-Commerce-Gesetz (ECG), 5. §: minden kereskedelmi célú honlapra vonatkozik, tehát minden vállalkozói oldalra, nem csak a webshopokra.
- Unternehmensgesetzbuch (UGB), 14. §: csak a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozásokra.
- Gewerbeordnung (GewO), 63. §: az iparűzőkre, akik nincsenek cégjegyzékben.
- Mediengesetz (MedienG), 25. §: a honlapokra általában, a tartalom jellege szerint (erről lentebb).
Mit kell megadnod az ECG szerint?
A WKO összefoglalója alapján az alábbi adatokat kell közzétenni:
- a szolgáltató neve vagy cégneve,
- a földrajzi cím, ahol a vállalkozás letelepedett (kézbesítésre alkalmas cím, nem elég egy postafiók),
- elérhetőségek, amelyeken gyorsan és közvetlenül fel lehet venni veled a kapcsolatot, e-mail címmel együtt; a WKO ajánlása szerint legalább két módon (például e-mail és telefon, vagy e-mail és webes űrlap),
- a cégjegyzékszám és a cégbíróság, ha be vagy jegyezve,
- az illetékes felügyeleti hatóság, ha a tevékenységed hatósági felügyelet alatt áll,
- a kamara vagy szakmai szervezet és a szakmai szabályok, ha a szakmád ilyenre épül,
- az UID-szám (osztrák áfaazonosító), ha van.
A törvény szerint az adatoknak „könnyen és közvetlenül elérhetőnek” kell lenniük. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az Impresszum linkje minden oldalon ott legyen, jellemzően a láblécben.
Mi az a „Offenlegung”, és miért fontos neked?
A Mediengesetz 25. §-a minden honlapra külön nyilvánosságra hozatali kötelezettséget ír elő, amely a tartalomtól függ. A WKO különbséget tesz „kis” és „nagy” honlap között. Kis honlap az, amelyik a vállalkozás vagy a szolgáltatásai bemutatására szorítkozik. Itt három adatot kell megadni: a médiatulajdonos nevét vagy cégnevét, a lakhelyét vagy székhelyét és a vállalkozás tárgyát (tevékenységi körét). Nagy honlapnak számít, amelynek tartalma túlmegy a bemutatkozáson, és alkalmas a véleményformálásra. Ilyenkor bővebb adatokat kell közölni, például a tulajdonviszonyokat és az oldal alapvető irányvonalát.
Ez azért érdekes, mert ha a céges honlapodon blogot is írsz, érdemes végiggondolni, hova esik. Ha a cikkeid a saját szolgáltatásodat és szakterületedet mutatják be, valószínűleg kis honlapról van szó. Ha általános, véleményformáló tartalmakat is közölsz, a besorolás változhat. Kétség esetén kérdezd meg a WKO-t.
2. Az adatvédelmi tájékoztató (Datenschutzerklärung)
Az Impressum azt mondja el, ki vagy. Az adatvédelmi tájékoztató azt, mit csinálsz a látogatók adataival. Alapja az EU általános adatvédelmi rendelete (DSGVO, magyarul GDPR), és annak 13. cikke, amely szerint az érintettet már az adatok gyűjtésekor tájékoztatni kell.
Ez sokkal több oldalra vonatkozik, mint gondolnád. Az adatgyűjtés már akkor megkezdődik, amikor a honlapodon van egy kapcsolatfelvételi űrlap (név, e-mail cím), amikor a szerver naplózza az IP-címeket, vagy amikor beágyazol egy térképet, videót vagy betűtípust külső szolgáltatótól. Ezért gyakorlatilag minden vállalkozói honlapnak szüksége van adatvédelmi tájékoztatóra.
Mi szerepeljen benne?
- ki az adatkezelő (név, cím, elérhetőség),
- milyen célból és milyen jogalapon kezeled az adatokat,
- kik kapják meg az adatokat (címzettek), például tárhelyszolgáltató, e-mail szolgáltató, analitikai eszköz,
- történik-e adattovábbítás harmadik országba (például az USA-ba),
- meddig tárolod az adatokat,
- milyen jogaik vannak az érintetteknek (hozzáférés, helyesbítés, törlés, tiltakozás, panasz),
- hová fordulhatnak panasszal. Ausztriában ez az osztrák adatvédelmi hatóság (Datenschutzbehörde, DSB).
Fontos, hogy a tájékoztató nem pótolja a jogalapot. Az csak elmondja, mit teszel. Azt, hogy jogszerűen teszed-e, külön kell biztosítani. És ami a legsűrűbben előfordul: a tájékoztatónak a valós működést kell tükröznie. Ha az oldalon Google Térkép, YouTube-videó vagy Analytics fut, annak szerepelnie kell benne. Egy letöltött minta, ami nem erről az oldalról szól, nem elég.
Egy gyakorlati tipp: a WKO figyelmeztet, hogy sok adatvédelmi tájékoztató még a régi TKG 2003-ra hivatkozik. Ez annak a jele, hogy régóta nem frissítették. A jelenleg hatályos hivatkozás a TKG 2021.
3. Sütikezelés (Cookie-Einwilligung)
Ausztriában a sütikre a Telekommunikationsgesetz 2021 (TKG 2021) 165. §-ának 3. bekezdése vonatkozik, amely az EU ePrivacy irányelvét ülteti át. A WKO szerint a sütiket főszabály szerint csak előzetes hozzájárulással szabad elhelyezni. Ezért szükséges a sütiszalag (Cookie-Banner).
A szabálynak van egy kivétele: a technikailag szükséges sütikhez nem kell hozzájárulás. Az osztrák adatvédelmi hatóság (DSB) GYIK-ja szerint ilyen az, ami egy általad kifejezetten kért szolgáltatás nyújtásához feltétlenül kell. Az irányelv és a törvény sem sorolja fel pontosan, melyek ezek. Egy követő sütit (például hirdetési vagy statisztikai célút) viszont nem lehet hozzájárulás nélkül elhelyezni.
Mire figyelj a sütiszalagnál?
- Nem technikai sütit ne tölts be előre. A DSB szerint ezeket nem szabad a hozzájárulás előtt beállítani.
- Az elutasítás legyen olyan egyszerű, mint az elfogadás. A DSB a sütiszalagoknál hangsúlyozza, hogy a hozzájárulás megtagadása ne legyen nehezebb.
- Add meg a megfelelő tájékoztatást, még az első süti elhelyezése előtt, és linkeld az adatvédelmi tájékoztatót.
- Ne feledkezz meg a beágyazott tartalmakról. A YouTube-videó, a térkép és a külső betűtípus is kezelhet adatot a látogatóról. Ezeket is a sütikezeléshez kell kapcsolni, vagy olyan megoldást választani, ami nem küld adatot hozzájárulás nélkül.
Ha az oldalad egyáltalán nem használ nem szükséges sütit és külső követő szolgáltatást, akkor nincs mit megkérdezni, és sütiszalag sem kell. Ez egyszerűbb is, és a látogatónak is kellemesebb.
A szabály betartását az osztrák hatóságok közül a távközlési hatóságok (Fernmeldebehörden) felügyelik. Az adatvédelmi hatóság akkor is érintett lehet, ha a sütik használatával személyes adatok kezelése is megvalósul.
Miben más ez, mint Magyarországon?
Impresszum
Magyarországon az impresszum alapja egyetlen törvény, a 2001. évi CVIII. törvény (az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról) 4. §-a. Ez előírja többek között a szolgáltató nevét, székhelyét vagy telephelyét, elérhetőségét és e-mail címét, a nyilvántartásba vételi adatokat, az engedélyező hatóságot, az adószámot, a szabályozott szakmák esetén a szakmai szervezetet, és a törvény szerint a tárhelyszolgáltató adatait is. Ausztriában viszont több jogszabály fut egymás mellett: ECG, UGB vagy GewO, és a Mediengesetz külön Offenlegung-előírása. Aki egy magyar vagy német mintát változtatás nélkül átvesz, könnyen kihagyhat valamit. A magyar adószám helyett itt az UID-szám szerepel, a magyar szakmai kamarák helyett pedig a WKO-hoz való tartozás.
Adatvédelem
Itt a legkisebb a különbség, mert mindkét országban ugyanaz a GDPR a közös alap. A tájékoztató tartalma tehát nagyrészt megegyezik. A különbség a hatóság és a nyelv: Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), Ausztriában a Datenschutzbehörde (DSB) a felügyeleti szerv, és az osztrák ügyfeleid számára a tájékoztatónak németül kell elérhetőnek lennie. Ugyanúgy a valós működést kell tükröznie. Egy magyar mintát lefordítani nem elég.
Sütik
Magyarországon a sütik szabályát az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 155. §-ának (4) bekezdése adja: az eszközön adatot tárolni, vagy onnan adathoz hozzáférni csak az érintett világos és teljes körű tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet. Ez tartalmilag ugyanaz a logika, mint az osztrák TKG 2021 165. §-ának 3. bekezdése. A különbség a jogszabály neve, a felügyelő hatóság és a hatósági gyakorlat. Ezért van értelme az osztrák hatóság (DSB) útmutatóit követni, ha osztrák látogatóknak szól az oldalad.
Rövid ellenőrzőlista
- Van Impressum, és minden oldalról egy-két kattintással elérhető?
- Szerepel benne a neved vagy cégneved, a kézbesítésre alkalmas címed, az e-mail címed és még egy elérhetőséged?
- Megadtad az UID-számot, a cégjegyzékszámot és a kamarai tagságot, ha van?
- Megvan a Mediengesetz szerinti Offenlegung (név, székhely/lakhely, vállalkozás tárgya)?
- Van adatvédelmi tájékoztatód, amely tényleg arról szól, amit az oldal csinál (űrlap, napló, térkép, videó, analitika)?
- A tájékoztatód a TKG 2021-re hivatkozik, nem a régire?
- Ha használsz nem szükséges sütit vagy külső követést, van sütiszalag, amely előzetes hozzájárulást kér, és az elutasítás ugyanolyan könnyű?
- Az űrlap mellett ott van az adatkezelési tájékoztató linkje?
Mit érdemes tenni most?
Nézd át a saját honlapodat ezen a listán. Ha kihagytál valamit, nem kell pánikolni: a legtöbb tétel egy délután alatt pótolható. A szövegek tartalmát, főleg az adatvédelmi tájékoztatót, bízd szakemberre, vagy használd a WKO mintáit kiindulásnak. A technikai oldalt, vagyis hogy az Impressum a lábléc minden oldalán ott legyen, a sütiszalag a megfelelő módon működjön, és az űrlap mellett ott legyen a hivatkozás, én szívesen megoldom az új honlapodban.
Az első konzultáció ingyenes és kötelezettség nélküli. Elmondod, mivel foglalkozol, és megmondom, mit érdemes rendbe tenni, vagy milyen új honlap illik hozzád.
Kérek egy ingyenes konzultációt